Félelmetes hatású szó. Egyrészt mert még ma is a legtöbb szakember gyógyíthatatlannak tartja, s mert jelentése is félelmetes. Tudathasadás, vagyis hasadás van az egészséges és a beteg énrész között. Megfoghatatlan.

Hasonló betegség egy másik schizo, a schizoaffektív zavar is, de ez még a depresszió és mánia hullámzó kedélyállapotát is feltételezi.

Mindkét betegség jellemzői a félelmek, szorongások, kényszerképzetek, téveszmék, hallucinációk.

Én úgy érzem, hogy ezek a jellemzők nem a betegség fő ismertetőjegyei, hanem éppen olyan kísérő tünetek, mint a láz pl. vakbélgyulladás esetén. Nem a lázat kell gyógyítani, de azt is csillapítani kell, hiszen a magas lázba is belehalhat az ember.

Volt szerencsém több ilyen schizo beteggel 3,5 évet eltölteni. Mit vettem észre? Hogy mindegyik “túl csendes, túl jó” ember volt. Kerülték a konfliktusokat, békés, belenyugvó, magukról lemondó emberek voltak. Majdnem felük az átlagnál érzékenyebb, intelligensebb volt, az átlag népességben előforduló 0,4%-kal szemben. Kerülték a konfliktusokat, valami belső gátlás fékezte őket.

Mintha az lenne a bajuk, hogy kisgyermekkorban megakadályozták volna őket az önérvényesítő ösztön megvalósulásában, s még mindig ennek terheit cipelnék.

De többségük kerülte a szorosabb barátságokat is.

Mintha szüleik valamikor megakadályozták volna a szeretetösztön megvalósulását, s még mindig ennek a rossz sémának a foglyai lennének.

Sejtésem, hogy ezeket a gátolt ösztönöket kell fölszabadítani, magyarul meg kell tanítani az egészséges önérvényesítésre és a szeretetre a betegeket.

Ezt csakis közösségben de támogatott egyéni pszichoterápiával lehet gyógyítani. Ez a munka lenne a vakbélműtétnek megfelelő orvoslás.

Nevezzük operációnak. Tehát a gyógyszeres terápia a lázcsilllapítás, az egyéni pszichoterápia a közösség erejével az operáció. Hiszem, hogy a kettő együtt gyógyulást hoz még ezekben a félelmetes betegségekben is.

Kiegészítés a

Sejtések a schizofréniáról című íráshoz

Mintha a két ösztön gátlása a „double bind” kötésre emlékeztetne. Az önérvényesítés gátlása megtanítja a gyerek érzelmeinek elnyomását, ami később túlzott önfegyelemre és önkritikára, érzelemszegény viselkedésre vezet. A destruktív kritika csökkenti önbizalmát A barátkozások megakadályozása is szeretethiányhoz vezet. Szeretet hiányra a legfőbb gyógyír, a szeretet, destruktív kritikára pedig az önbizalomépítő dicséret, elfogadás. Carl Rogers amerikai szakember megérezte ezt a múlt század közepe táján. Ő már akkor vallotta, hogy csak a szeretetteljes, elfogadó, őszinte bánásmód segít a betegeken.

A közösségekben pedig meg kell tanítani egymás között is egymás tiszteletét, és az egészséges önérvényesítést, de egymás egyenlősége miatt az igazságos kompromisszumokat is. Mindezt a közös játékok során egyszerre lehet gyakorolni.

Egyszerre tanulható az érzelmek fölszabadítása, az egymás iránti tisztelet, az egészséges önérvényesítés, gyakorolható az építő dicséret, tanulható az igazságos kompromisszum. Mintha egy jó óvodába járnánk!