A ragadozó falkaállatok természetes kiválasztódásának szempontjai az erő és erőszak. Már ez is kissé leegyszerűsített, mert az Iq, és a frusztrációtűrés is belejátszik a folyamatba. Mindenesetre a legerősebb és legerőszakosabb állat lesz a domonancia hierarchia csúcsán a vezér, akinek tekintélye van a többi állat előtt.

De mi a helyzet az emberrel?

A történelem során nagyon hasonlóan alakult, mint a ragadozó falkaállatoknál, Sok hadvezér dicsőséges uralkodása, de még több nyomorgó leigázott alattvaló jellemezte a történelmi korokat. Csak az utóbbi évszázadban győzött sok országban a demokrácia, amely megvalósította minden ember egyenlőségét, a gyengébbek támogatását. Azaz a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget.

Ezekben a társadalmakban már nem az erőszak a természetes kiválasztódás szempontja, mert az erőszak a gyengébből elnyomottat csinál, vagyis egyenlőtlenséget teremt. Kiegyenlített erőviszonyok esetén a békét háborúskodássá fordítja. Demokráciákban, az egyenlőség nevében konfliktus esetén olyan kompromisszumot keresnek, amely mindkét félnek elfogadható. Ez olyan érdekegyeztetést jelent, amely minden fél érdekeit figyelembe veszi.

Ezt a kompromisszumot nevezzük igazságosságnak.

Egy vezető tekintélye tehát az bölcs és igazságos döntések következetes érvényesítésből származik, nem az erőszakból. Csak az igazságos vezetés biztosítja a közösség külső és belső békéjét.

Az igazságosság és önérvényesítés, azaz az erő együtt biztosítja a közösség belső békéjét, de a külső békének is ez a feltétele, ami szintén a közösség érdeke. Az erő a fizikai állóképességen túl az Iq-t és az Eq-t is tartalmazza. Ezenkívül ide tartozik a frusztrációtűrés is.

Az igazságtétel néha nagyon nehéz, az igazságérzeten kívül nagy bölcsességet is kíván. Példa erre Gandhi esete a pakisztáni hindu háborúskodás idején. Azt ajánlotta egy, hindu, családját vesztett, kegyetlenkedő, elárvult embernek, hogy fogadjon örökbe egy árva mohamedán kisfiút, és őt nevelje fel annak hite szerint. A hindu férfi halkan elment, megértette a tanácsot.

Válságos helyzetben nincs idő vitatkozni, szükséges a vezető akaratának gyors érvényesítése. Ezt nevezzük autoriter vezetésnek. Így vezette  Churchill győzelemre  Angliát a II. Világháborúban. Az igazán nagy vezetők tudnak váltani, válságos helyzetben autoriter módon vezetnek, de békében demokratikusan irányítanak.

Sajnos, a tömeges migráció ismét válsághelyzetbe sodorja Európát. Úgy tűnik, hogy a tagországoknak szükségük van egy közös haderőre.

A háború üldözte országok lakosait átmenetileg befogadhatjuk, de ha hazájukban beköszönt a béke, vissza kell segíteni őket saját otthonaikba..

Nem az a megoldás, hogy elárasztják Európát. Mindenkinek meg kell küzdeni a saját országa történelmével, ahogy mi is megszenvedtünk két világháborút is.

Nem adták ingyen nekünk sem a békét, jólétet, virágzó gazdaságokat.

Segítsük békéhez a háborúzó országokat, majd segítsük újjáépíteni hazájukat. Ennyi, amit az emberség megkíván.